Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.

A CABOREAL vizsgálat adatai szerint a napi 60 mg-os dózissal indított cabozantinib-kezelés jobb kimeneteleket eredményezett metasztatikus vesesejtes carcinomában szenvedő betegek nem válogatott csoportjában, akiknél korábban már jelentős előkezelés történt.

A fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikációja alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportját (1. táblázat). A jó orvoslás első lépcsője a korrekt diagnózis felállítása, melyhez elengedhetetlen a kórelőzmény pontos felvétele, a diagnosztikus kritériumrendszer ismerete és a differenciáldiagnosztikai szempontok követése.

A mindennapi gyakorlatban nem ritka, hogy az epilepsziás betegnél egyidejűleg súlyos társbetegségek állnak fenn. Az összefoglalóban szeretném bemutatni, milyen szempontokat szükséges a szokásosokon kívül mérlegelni az antikonvulzív terápia választásánál, vagy a már jól beállított betegünknél szükség lehet a terápia újragondolására. Két beteg példáján mutatom be a felmerülő lehetőségeket: egy multimorbid, pitvarfibrilláló és egy glioblastomás betegnél. A gyógyszeres interakciók mellett a tumor jellegzetessége is befolyásolja a kezelést.

A súlyos társbetegségekkel küzdő epilepsziás betegeknél különösen fontos az egyénre szabott terápia.

Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.

Az elmúlt évek áttörést hoztak az áttétes melanomás betegek kezelésében, azonban az optimális terápia megválasztása újabb kihívások elé állítja a bőronkológusokat. Hatékonyabb terápiára nyílik lehetőség az immunonkológiai és a molekulárisan célzott kezelésekkel.

Ma már lehetőség van minimálisan invazív, külső feltárás nélküli, endoszkópos craniofacialis műtétek végzésére, ami kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek, mind a biztonságos kivitelezhetőség, mind pedig a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából.

Az agyi áttétek diagnosztikáján és terápiáján szeretne javítani a NAP B program keretében alakult kutatócsoport, írja a semmelweis.hu.

Az immunonkológiai terápiás modalitások a nem kissejtes tüdőrák kezelésében is elérhetővé válnak, írja a PharmaOnline.